Kutatók szerint érdemes napközben többször rövidebb, legfeljebb 30 perces időszakokra ledőlnünk annak érdekében, hogy az agyunk egészséges és fiatalabb maradjon.
Az agy szempontjából sokkal fontosabb szerepe van az alvásnak, mint ahogy azt az alváshiányos kultúránkban gondoljuk.
A vitát nem dönti el, de egyfajta adalékkal szolgál egy új, a Kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium (CMST) által támogatott kutatás az idősebbek délutáni szunyókálásával kapcsolatban.
Hogy a kora délutáni mindennapos alvás káros-e vagy hasznos, az alapvetően a hosszától függ. Erre egy friss kínai kutatás mutatott rá, amely szerint a középkorú és annál idősebb nők nagyobb valószínűséggel szenvednek magas vérnyomástól, ha a kellemes sziesztát másfél óránál is hosszabbra nyújtják.
A napi rendszerességgel szunyókálók vérnyomása észrevehetően csökken azokéhoz képest, akik nem élvezhetik a délutáni szieszta előnyeit – állapították meg görög kutatók.
A délutáni szunyókálás nem a legjobb eszköz, hogy lenyűgözzük a főnökünket, de nemcsak memóriánkat, munkahelyi teljesítményünket is javíthatja.
Egy tanulmány szerint a délutáni alvás vérnyomáscsökkentő hatású lehet, és csökkentheti a szívroham kockázatát.
Mindannyian ismerjük a délutáni rövid alvás áldásos hatását: frissebben, energikusabban folytatjuk utána a napot. Ám nem mindegy, mennyi időt szánunk a délutáni szunyókára. A túl sok és a túl kevés is fordítva sülhet el. Mi az ideális?
